Orson Welles sci-fi-je nem véletlenül kap szerepet Kun Miklós történelmi előadásában. Nem a Világok harca, világháború párhuzam miatt, hanem a Roosevelt-Truman időszakban vállalt politikai aktivizmusa okán. Elvis Presley a rock'n roll királya vagy Gina Lollobrigida a sex szimbólum - ez esetben Telly Savalas (Kojak) társaságában - sokrétűen segít hozzá minket Európa 1945 utáni lábadozásának megértéséhez. A gyógyulás gyógyszere volt-e a Marshall segély vagy ahogy Sztálin igyekezett beállítani, maga a métely, bőven kifejtésre kerül.
Az USA és a Szovjetunió hadigépezete és hadiipara a hidegháború éveiben a két társadalmi rend túlélésének és terjesztésének szolgálatába állítva, titkos tárgyalásokon és alkukon keresztül határozta meg az élet újra indulásának formáit. A "Béketábor" szigorodó fegyelme szemben a jóléti társadalom csábításával már megelőlegezi a két majdani katonai tömb, a NATO és a Varsói szerződés későbbi szembenállását.
Hirosima és Nagasaki után az atombomba árnyékában folynak a taktikai puhatolózások, miközben az amerikai világmárkák, Coca Cola, Pepsi Cola, Texaco, Kodak, Ford, General Motors előtt kinyílik a tér.
Evita Peron és az argentínai rezsim furcsamód éppen a Szovjetunióval összefüggésben villantják fel e történelmi korszak paradox részleteit.
Kun Miklós előadása a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felkérésére készült.
Az előadás a "Titkos diplomácia és hírszerzés a II. világháborút követő évtizedekben" című, szintén az Egyetem felkérésére készülő 12 részes előadás-sorozat 9. része.